2021. február 18-án újabb marsjáró landolt a Vörös Bolygón, melynek küldetése az ősi mikrobiális élet jeleinek felkutatása. A TIMKEN csapágyainak fő szerepe a landolásban volt, mivel a süllyesztő fékben helyezkednek el. Támogatták a berendezés puha érkezését a bolygó felszínére. Ezeket a csapágyakat John Renaud, a TIMKEN senior applikációs mérnöke fejlesztette ki, aki, főnöke elmondása szerint, egy kicsit specialistája az űrrepüléseknek is.
A TIMKEN-nek nem ez volt az első marsjáró projektje.
Korábban a Curiosity-t és az azt megelőző két marsjárót, a Spiritet és az Opportunity-t is TIMKEN csapágyakkal szerelték. A féken túl a Curiosity belső rendszerét szintén TIMKEN csapágyak mozgatták. Segítségükkel pozícionálta a mintagyűjtő csészét, ami kőzet és talajminták gyűjtésére, analizálására szolgált. Ezenkívül két 6,35 mm-es TIMKEN csapágy működtette apró vákuumszivattyúját, amely támogatta a marsjáró analitikai felszerelését.
A ¼ hüvelykes csapágy értéke
Minden mozgó gépezetnek szüksége van csapágyakra, attól függetlenül, hogy a Földön vagy az űrben alkalmazzák. A TIMKEN közel 120 éve gyárt csapágyakat, így nem meglepő, hogy néhány csapágyuk már a Marson is megtalálható.
Azonban az űrtechnológiában rendkívül kompakt csapágyakat használnak, hiszen minden gramm, minden mikron számít.
„A csapágy ott nem csak egy csapágy. Nagyon apró részleteken, akár tízezred hüvelyken (2,5 mikron) is múlhat, hogy az alkatrész meghibásodik az extrém körülmények között vagy nem. A kudarc pedig nem opció.” – mondja Renaud.
Az űrben a méreten túl a rezgés kiküszöbölése és a kenés is nagy kihívást jelent. Hiszen a rezgés következtében egy műhold teljesen használhatatlan képeket készíthet. Az utókenés pedig nem biztosítható, így a zsír és az olaj egy különleges egyvelegét használják megoldásként.
Ráadásul, ha az űrben meghibásodik egy alkatrész, akkor ott nincs senki, aki megjavíthatná, így az egész küldetés kudarcba fulladhat. A Curiosity esetében ez 2,5 milliárd dollárt és 8 évnyi tervezést, valamint fejlesztést jelentett. Egyetlen rossz landolással ez mind kárba veszhetett volna. Ehelyett a TIMKEN csapágyaknak is köszönhetően a marsjáró finoman siklott az Aeolis Palus síkságra 2012. augusztus 6-án. Körbejárta, képeket és elemzéseket küldött vissza az elmúlt hat évben – jóval meghaladva a tervezett 23 hónapos élettartamot -, és felfedezéseivel történelmet írt.
Nézze meg a róla készült rövid videót!
Forrás: bearing-news.com
